Februári összegzés

Február 29-re csak összehoztam az idei 100 km futást. 9-szer voltam futni, összesen 71,3 km-t futottam, és 8 alkalommal tornáztam. Mondjuk jó lett volna hetente legalább háromszor elmenni futni a heti 2 helyett, ez nagyon nem jött össze, viszont kipróbáltam a hóban, latyakban, -10°C-ban való futást, amiért roppant büszke vagyok magamra. A 71 km-ből 8 km volt mindössze futópadon, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy nem vagyok hajlandó fizetni azért, hogy futhassak. :) Megvolt a havas túra is, 8 km-t mentünk a Bükkben. Összességében nem zártam rossz hónapot, tekintve, hogy mellette mennyit dolgoztam, sőt, két hétvégén üdültem is. :)

Márciusi tervem heti 3 futás, 100 km, és heti 2-3 torna.

Gyökérkezelés 2. (Fogeutanázia :-) )

Múlt héten, az első szerdai szeánsz után kaptam egy pulpaölő cuccot, rá egy tömést, hogy megölje a gyulladt pulpát. Edit azt mondta, jobb ez így, megölni, hogy ne fájjon. Én meg erre csak azt mondom: fogeutanázia! Pénteken a doki is megerősítette azt, amit Edit korábban mondott: magamnak köszönhetem, hogy gyökérkezelni kell a fogamat, ha egy évvel korábban megyek, akkor még meg lehetett volna menteni... Na, ettől nem éreztem jobban magamat. A pénteki kezelés vége: 2/4 gyökércsatorna kitisztítva. Egy el van meszesedve, egy meg nem létezik, vagy jól elbújt. Ideiglenes tömés. Az érzéstelenítés jótékony hatása alatt tornáztam és futottam egyet, aztán kezdődött a fájdalom, úton Répáshutára már ordítani tudtam volna, bár Eminél még bevettem egy Algoflexet, mert az volt csak nálam. A hétvégét nyugodtan töltötte a halott fogam, nem fájt. Csak az ínyem. A gyökérkezelés előtt készült egy fogröntgen, az asszisztens beletuszkolta a számba a röntgenfilmtartó cuccot, miközben az alsó fogaim el voltak érzéstelenítve, vagyis csak azt éreztem, hogy felül fáj, azt nem, hogy alul széttrancsírozta a nyálkahártyám. Ennek köszönhetően evéskor és beszédkor - a nyelvem mozgásakor - erős, tompa fájdalmat éreztem. Hétfőn újabb kezelés: mivel nem fájt a fogam, a doki arra a következtetésre jutott, hogy az elmeszesedett gyökércsatornában már nincs élet, a negyedik meg egyszerűen nem létezik, a hátsó 2 helyett nekem egy van. Kaptam gyökértömést, ideiglenes tömést, és ennyi. Egy hét múlva újra találkozunk. Meg kell valljam, megijedtem, amikor érzéstelenítés nélkül nekiesett a fogamnak, ez valószínűleg látszott is rajtam, mert megjegyezte, hogy nem fog fájni, mert már nincs élet abban a fogban. Az nem is fájt, csak a felső 6-7 közül valamelyikbe hasított bele az éles fájdalom, amikor a fúró vízhűtése elérte. Újabb fogröntgen a gyökértömés ellenőrzésére: látszólag minden rendben. Mivel nem voltam érzéstelenítve, a röntgenfilm behelyezésekor vigyáztam a nyálkahártyámra, nem is volt vele semmi gond, sőt, azóta már az előző sérülés is meggyógyult. A kezelés után a fogam jól volt, valami bizonytalan fájdalmat éreztem, de semmi komoly. Akkor. Azóta egyszerűen képtelen vagyok rágni a jobb oldalon. Néha evés közben, főleg, amikor sietni kell, véletlen átmegy a kaja a jobb oldalra, és akkor kegyetlenül fáj. Mostanában a pépes ételeket preferálom. :) Éjjel rémálmom volt: a jobb felső molarisok teljesen hiányoztak, és az aktuálisan kezelt jobb hatost el kellett távolítani, és már nem volt mivel rágni a jobb oldalon...

Februári lazulós hétvégék

Sárvári Danubius THS

 Azt hiszem, megérdemeltem a pihenést. Múlt héten nyugdíjas-csajos sárvári wellness hétvégére mentünk. Odakint -10-15 °C volt, szóval egyetértésben a medencében és a szaunában való döglés mellett döntöttünk. Sok alvás, bőséges étkezés, korán fekvés, alkoholmentesség. És én vezettem. Meredek volt, de épségben megtettem az utat oda-vissza. Az őrangyalom vigyázott rám. Sajna azonban megint megcsapott a jólét érzése, rájöttem, nekem márpedig kell egy kocsi. Pár hónap, és 32 vagyok, se kutyám, se macskám, miért ne engedhetném meg magamnak ezt a kis luxust?

2012. február 17-19., a februári hétvégi üdülés folytatódott, ezúttal a cél Répáshuta volt, a hőmérséklet 0°C körül, pénteken hóesés, eltévedés, elakadás a hóban, éjjel f11-kor hóláncfelrakás, sikeres célba érés. Szombaton a késői kelést és bőséges reggelit követően sikeresen megtettünk egy 8 km-es túrát ragyogó napsütésben, de még bőven sötétedés előtt visszaértünk a szállásra, majd elővacsoráztunk, forralt boroztunk, és türelmetlenül vártuk a 8 órát, amikorra asztal volt foglalva a helyi éterembe. Egy bőséges vacsorát követően a szálláson egy-két pohár bor mellett hajnalig beszélgettünk világmegváltó témákról. A szánkózás a kései kelés miatt sajna elmaradt. No meg azért is, mert a szálláson állítólag leledző 2-3 szánkónak hűlt helyét sem találtuk. Sebaj, majd jövőre. :-)

Nagy-mező

Bükk

Jobb alsó hatosom története, avagy életem első gyökérkezelése

Kb. 3 hete éreztem először azt, hogy fáj jobb oldalon a fogam, ha harapok. Hirtelen elkezdtem nyomozni a családban, hogy kihez érdemes menni, mert az én régi fogorvosom valahová nyugatra távozott. Megvolt a telefonszám, azonban a fogam állapota nem romlott, inkább pépes ételeket ettem, és a bal oldalon rágtam, elvoltam vele. Nem hagyott azonban nyugodni a dolog, hogy hidegre, melegre, csokira (édes) jobb és bal oldalon is a felső hátsó fogaimba belehasított a fájdalom. Teljesen hősnek éreztem magamat, amikor bejelentkeztem végre a fogorvoshoz. Egy sárvári wellness hétvége és még pár nap választott el a fogászati kezeléstől. Már-már kezdtem magamat beleélni, hogy a szokásos rutin fogtömésen fogok átesni, amikor Edit Sárváron könyörtelenül a szemembe vágta: megölted a fogadat, gyökérkezelés lesz. Még áltattam magamat a mai napig, egészen addig, amíg meg nem láttam a panoráma röntgen felvételen a jobb alsó hatosomon az amalgám tömés alatt/mellett az óriási, pulpáig terjedő szuvasodást. Ennek a fognak vége-mondtam a dokinak, aki próbált reményt kelteni bennem, hogy 50-50% az esélye a gyökérkezelésnek. Egészen addig, amíg el nem kezdte fúrni szegény jobb alsó hatosomat. Fájt. Nem mondom, hogy nagyon, de fogfájás-fóbiám van. El sem tudom képzelni, hogy 13 évesen hogy bírtam fájdalomcsillapító nélkül. Ahogy tisztogatta, fújkálta hideg vízzel, egyre jobban fájt. Mikor elért a gyulladt pulpához, azt hittem, kiugrom a székből. Bár ez csak egy pillanatnyi fájdalom volt. Kaptam pulpaölőt, tömést, nem ideiglenest, hogy ki ne jöjjön a kék pulpagyilkos cucc, és 2 nap múlva vár vissza a doki. Megadta a számát, hogy hívjam fel holnap, hogy mi van a fogammal, mennyire fáj. Nem túl biztató...

FOLYT. KÖV.

Hú de baromi pozitív vagyok érzés

A hú de nagyon pozitív vagyok érzés egészen addig tartott, amíg megint nem csináltam egy 36 órát. És ez egy laza 36 óra volt, amikor elég sokat tudtam aludni éjjel a munkahelyemen. A 36. óra vége felé nem maradt bennem semmi potitív, elátkoztam ismételten a napot, amikor ezt az istenverte szakmát választottam, és elkezdtem kiúton gondolkozni, de újra csak arra a következtetésre jutottam, hogy a szakvizsgáig a jelenlegi munkahelyeimhez vagyok láncolva. Már nem sok, az ember 1,5 évet féllábon is kibír...
Nem bírom az éjszakázást, ez nem egy új dolog számomra. De azt nem gondoltam volna, hogy a kialvatlanságom jelentős részt felelős a rossz hangulatomért. Egy hete feldobott állapotban vagyok, már kezdtem azt hinni, hogy ezt annak köszönhetem, hogy sportolok, és éppen nincs PMS-em, és elérkezett a Kánaán. Hát nem. Elég volt egyetlen nappal-éjszaka-nappal, amit munkával töltöttem, és borult minden. Úgy gondolom, az lenne az ideális, ha egyáltalán nem kellene éjszaka és ünnepnap dolgoznom, a hétvége annyira nem is érdekel. De ha már ez nem lehetséges, akkor legalább minden éjszakámat kövesse egy szabadnap. Akkor még túlélhető. Persze, tudtam én, hogy durva hónap vár rám... Sebaj, egy hét múlva egy wellness szálló medencéjében fogom áztatni magam. Jövő héten csak egy éjszakám lesz. Hurrá. Az élet apró örömei...

Egyébként meg csatlakoztam a FB-on a DK teamhez. Hátha így lesz motivációm, ha egy virtuális közösség tagja vagyok, és nem hagyom abba a futást, ami mostanában az egyetlen örömöm. De ez az öröm pont elég arra, hogy kiegyensúlyozott maradjak, amíg nem vagyok kialvatlan...ÁÁÁ... Ördögi kör. Ki kéne lépni. Valami más munka, valami nyugisabb. Nem hiszem, hogy 280 órákat kell dolgozni ahhoz, egy hónapban, hogy tisztességes fizetésem legyen...

Negatív vagyok. Anyám szerint mindig ilyen vagyok, amikor fáradt vagyok, olyankor semmi sem jó. Ilyenkor hagyni kell engem aludni. Ezt fogom tenni, mert holnap megint meló. És nem borulhatok ki minden nap a munkahelyemen. Mert senkit nem érdekel, hogy én hol mennyit dolgozom. Nekem ott kell helyt állnom, ahol épp vagyok. A többihez senkinek semmi köze.